Kortárs művészek sorozat – Boris Vallejo

A fantázia és erotika nagymestere

Boris Vallejo az a művész, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Gazdag fantáziáról árulkodó, olykor már-már túlzottan hatásvadásznak tartott olajfestményeit mindenki ismeri, hiszen ő a világ egyik legnagyobb és minden kétséget kizáróan legismertebb fantasy/science fiction festője. Műveivel találkozhatunk posztereken, videójátékok, könyvek illetve zenei albumok borítóin, filmes plakátokon, pólókon, bárhol. Valósághű festményeinek jellemző témái istenek, szörnyek, izmos férfiak, vagy éppen szexis női barbárok, és képei sokszor nem csak heroikus, de egyúttal erősen erotikus töltetűek is, s talán ennek is köszönhető, hogy képeit előszeretettel örökítik meg tetoválások formájában is. Azt már azonban valószínűleg csak kevesebben tudják, hogy a férfialakjai közül annakidején néhányat önmagáról modellezett, míg a későbbi női karakterei közül soknak felesége – Julie Bell festőművész – állt modellt.
Az 1941. január 8-án született Vallejo már gyerekkorában elkezdett rajzolni, elmondása szerint már otthon, a perui Limában is állandóan összefirkálta a konyha falát, és 13 évesen már festett. Mivel azonban ebből nem lehetett megélni, a National School Of Fine Arts iskolát félbehagyva orvostanhallgatónak állt, ám sohasem tudott megbarátkozni ezzel a szakmával, ezért mégis csak szabadúszó képzőművész lett belőle. Hét évvel később, 1964-ben aztán a nagyobb reményekkel kecsegtető Egyesült Államokba emigrált, és ott lett belőle igazán nagy és elismert művész. Festményeit elnézve egyébként nehéz ugyan elhinni, de a mestereinek olyan festőművészeket tekint, mint Michelangelo, Rubens, vagy éppen Velazquez…
– Hogyan kezdtél el annakidején rajzolni és olajfestményeket készíteni?
Boris Vallejo: – Ameddig csak vissza tudok emlékezni, mindig is rajzoltam. 13 éves koromban aztán az édesapámtól kaptam egy ecsetkészletet meg különféle színű olajfestékeket, s ezen felbuzdulva saját magamnak készítettem festővásznat és nekiálltam pingálgatni. Ezek voltak az első festéssel kapcsolatos élményeim, lépéseim.
– Hivatalos szakképzésben nem is részesültél?
Boris: – 13 éves koromban elkezdtem ugyan egy művészeti iskolát, és négy éven át jártam is oda, de végül nem fejeztem be, mert nem igazán érdekeltek az olyan elméleti tantárgyak, mint például a művészettörténet vagy a perspektíva. Később persze rájöttem, hogy milyen fontossággal is bírnak ezek, ezért önszorgalomból mindent elolvastam ezekről a dolgokról, amit találtam.
– Gondoltad volna valaha is, hogy ennyire híres festő leszel?
Boris: –
Erre próbálok nem gondolni. Egyébként sem tartom magam híresnek.
– Ahhoz mit szólsz, hogy nap, mint nap olyan sokan csodálják meg a műveidet?
Boris: –
Ez egyszerűen óriási! Nagyon hálás vagyok azért, hogy meg tudok élni a műalkotásaimból, és hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Nagyon sokkal tartozom tehát azoknak az embereknek, akik szeretik és támogatják a művészetemet!
– Mi az, amit az emberek annyira szeretnek a műveidben?
Boris: –
Azt hiszem, hogy erről inkább valaki mást kellene megkérdezned, mivel az igazat megvallva én képtelen vagyok objektív maradni a munkáimmal kapcsolatban.
– Több, mint 300 képregény illetve könyv borítóját készítetted el az évek során. Az sohasem fordult meg a fejedben, hogy egyszer egy teljes képregényt is megrajzolj?
Boris: –
Mivel én egy úgynevezett fantasy illusztrátornak tartom magam, alkalmatlan vagyok képregények rajzolására, ámbár nagyon szeretem a képregényeket.
– A hatalmas képzelőerőről tanúskodó és erősen erotikus töltetű képeidhez honnan meríted az inspirációt?
Boris: –
Mindez része a természetemnek, a belsőmnek. Azt festem, amit érzek, ami belőlem jön. Az inspiráció amúgy bárhonnan jöhet, sohasem szoktam keresni, mindig csak úgy jön magától.
– Miért olyan fontosak az emberi testek a műveiden?
Boris: –
Mindannyiunkat vonzanak a testek, máskülönben nem léteznénk! Viszont a testépítés is nagyon fontos szerepet játszik a műveimben, ugyanis amikor 16 évesen elkezdtem művészi alkotásokat készíteni, egyúttal elkezdtem a body buildinggel is foglalkozni, és ez valahogy kihatott a művészetemre.
– De miért egy szokatlan fantáziavilágban helyezted el ezeket az alakokat egy hagyományosabb környezet helyett?
Boris: –
Mindig is érdekelt a science fiction és a fantasy világa. Az első példaképeim egyike példának okáért Tarzan volt. Az összes Tarzan könyvet elolvastam, és elbűvöltek azok a Tarzannal kapcsolatos rajzok, amelyeken azt ábrázolták, ahogy a majmok között él vagy éppen a vadállatokkal harcol és így tovább. Később aztán felfedeztem Chesley Bonestell, illetve J. Allen St. John műveit, akik ugye a klasszikus Tarzan könyvek illusztrátorai voltak, és innen indult ez az egész.
– Általában mennyi ideig tart elkészíteni egy-egy olajfestményedet?
Boris: –
Átlagban egy festményem elkészítése olyan öt-hat napot vesz igénybe, már persze, ha legalább napi nyolc órát tudok rajta dolgozni, ami egyébként csak nagyon ritkán adatik meg!
– Kik azok a festőművészek, akikre a leginkább felnézel?
Boris: –
Szinte az összes művész hatott rám, ki jobban, ki kevésbé. Csak úgy néhányat képtelen lennék felsorolni.
– Milyen tanáccsal tudnál szolgálni az ifjú művészpalánták számára?
Boris: –
Dolgozzanak keményen, legyenek türelmesek, és ne veszítsék el a kedvüket, mert időbe telik, mire valakinek sikerül befutnia!

Bánfalvi Ákos

www.imaginistix.comhttp://vallejo.ural.net/

Pin It on Pinterest