Radical Shop

A tetoválófelszereléseket forgalmazó cégek különleges részét képezik a magyar tetoválószakmának. Ebben a sorozatban a hazai piac négy meghatározó szereplőjét mutatjuk be, olyan cégeket, melyek régóta megbízható vállalkozásként biztosítják a hazai művészek számára a nélkülözhetetlen felszerelést.
Minden cég mögött egy arc található, egy sajátos karakter, egy vállalkozó, aki arra tette fel az életét, hogy az általa jónak tartott termékeket szállítsa megrendelőinek. A sorozat négy elkülönülő részében őket ismerhetik meg olvasóink.

Farsang Imrét, a Radical Shop tulajdonosát olyan embernek ismertem meg, aki nem szeret tétlenül üldögélni. Rengeteg ötlete közül sokat megvalósított az elmúlt években. Nevéhez fűződik a magyar nyelven megjelent Tatto Life és Tattoo Energy magazinok hazai kiadása, a Budapest Tattoo Convention meghonosítása a fővárosi Lurdy Házban, a Cannonball és a Tattoo Börze ötlete, és ezek lebonyolítása, a Budapest Tetováló Akadémia oktatási rendszerének kidolgozása és a gyakorlati képzés megszervezése, valamint a tetoválófelszereléseket forgalmazó Radical Shop működtetése.
Kétségtelen, hogy Imre üzleti lépései olykor kiverik a biztosítékot bizonyos hasonló tevékenységet folytató csoportoknál. Ezzel kapcsolatos kérdésemre adott válasza mégis meglehetősen egyszerű és őszinte: „akinek irigyei vannak, az általában jól csinál valamit”- mondja nyugodtan, a szemembe nézve.
Az interjú során, Erzsébet körúti irodájában, az Imre széke mögötti szekrény tetején felfigyelek egy fekete vitorlákkal, és a rettegett halálfejes lobogóval felszerelt kétárbocos kalózhajó makettjére. Amikor rákérdezek, vajon mennyire jellemzi őt ez a különleges tárgy, egy félmosoly kíséretében ennyit mond: „szeretek néha kalózkodni”.
Ez a mondata cseng a fülemben, miközben a cikk megírásához készülődök. Előttem a monitoron az üres „papírlap”, és közben azon töprengek, ha a most formálódó szövegben sikerül megragadnom karakterének lényegét, a cikk végére talán érthetőbbé válik, mire gondolt, amikor ezeket a szavakat mondta…

„Először eloszlatnék egy általános félreértést, ami az egyes termékek kizárólagos magyarországi forgalmazásával kapcsolatos. Amikor elkezdtem itthon az Intenze festékeket forgalmazni, a Global Tattoo Supplies küldött egy levelet, amelyben arról tájékoztatott, hogy Magyarországon engem tekint kizárólagos forgalmazójának. Ennek ellenére hamarosan rá kellett ébrednem, mit jelent az európai szabadkereskedelem. Tulajdonképpen azt, hogy nincsenek védett brendek. Még olyan speciális kapcsolatok esetében sem, amilyen például köztem és a Micky Sharpz között alakult ki. Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt azt az ígéretet kaptam tőlük, hogy Kelet-Európában kizárólag nekem adnák el a termékeiket. De mivel nyilvánvalóan nem tudtam volna a teljes régiót ellátni, hamarosan kiderült, hogy mások is vásárolhattak tőle. Meglátásom szerint, a kizárólagosság a gyakorlatban azt jelenti inkább, hogy lehetőségem nyílik első kézből, közvetlenül a gyártótól beszerezni bizonyos termékeket, ami más forgalmazók kínálatában is megtalálható, annyi különbséggel, hogy ők magasabb áron jutnak hozzá ugyanahhoz az áruhoz, hiszen beszerzési forrásuk nem a gyártó cég, hanem valamelyik európai viszonteladó vagy nagykereskedő, aki már rátette saját hasznát a termékekre.
Ezekről a dolgokról természetesen semmit nem tudtam akkoriban, amikor 2000 környékén először kerültem kapcsolatba a tetoválással. Akkor Kanadában éltem, és úgy terveztem, ott fogok letelepedni. Abban az évben Vancouverben megbíztak a helyi Geronimo Tattoo vezetésével. Két éven keresztül ez volt a munkám. Akkor ért véget, amikor 2002-ben hazaköltöztem.
Itthon egy év is eltelt úgy, hogy semmi különöset nem csináltam. Az egykori hírhedt Geronimo motorosklub tagjaként azért nem unatkoztam. 2003 októberében egy érdekes találkozás változtatta meg az életemet. Egy közeli ismerősöm egy belvárosi kávézóban dolgozott. Egy nap megjelent nála egy francia férfi, és mivel hallott a klubunkról, arra kérte az ismerősömet, szóljon nekem, hívjon oda, szeretne velem beszélni, egy üzleti ajánlattal érkezett. Amikor meghallottam, hogy kimondottan engem kért, felébredt bennem a kíváncsiság. Rövidesen leparkoltam a motorommal a kávézó előtt, bementem, és leültem az ismeretlen férfi asztalához.
Kiderült, hogy a francia márkájú Radical Clean tetoválófelszerelések forgalmazását szerette volna felkínálni nekem. Megbízható magyarországi üzleti partnert keresett. Nem sokat gondolkoztam a dolgon, ott helyben rábólintottam. Hamarosan Franciaországban találtam magam, és máris a Radical Clean vezetőivel tárgyaltam. A visszafelé úton egy kezdő termékkollekció lapult a csomagtartómban, ráadásul engedélyt kaptam a Radical Shop márkanév használatára.
Visszaérve Budapestre először a Rákóczi úti East Side Ink Tattoo-ba költöztettük a márkát Mészáros Zolikához, de hamarosan átcuccoltunk a közeli Renegade Tattoo-ba, ami akkor még a Bezerédi utcában volt, és Krisszel, a szalon tulajdonosával, akkori cégtársammal közösen vágtunk bele a forgalmazásba.
2005-ben, amikor Farkas Karcsival a közismert végzetes tragédia történt Jamestől hallottam a hírt, hogy Evelin (Karcsi özvegye – a szerk.) kiadná az egyik helyiséget az Erzsébet körúti Ronin Tattoo-ban.
Akkor döntöttem el, hogy önállóan folytatom tovább. A Radical Shop átköltözött az Erzsébet körút 18. szám alá. Teljesen új céget alapítottam a forgalmazáshoz, és a korábbinál is komolyabban láttam neki vállalkozásom fejlesztéséhez.
Ezt követően egyre többet utaztam, kilincseltem, kapcsolatokat építettem. Külföldi rendezvényeken, főleg a London Tattoo Conventionön ismerkedtem a gyártok képviselőivel, például a Micky Sharpz embereivel, de sok más gyártót és forgalmazót is felkerestem. Egyre inkább érdekelt az ipar, keresni kezdtem az érdekes, különleges, magasabb minőségi kategóriát képviselő termékeket.
Szakmai tudásom, termékismeretem az idő múlásával egyre nőtt. Eleinte például csak Starbrite festékeket forgalmaztam. Emlékszem, egy nap James állított be hozzám a Radical Shopba, és azt a kérdést szegezte nekem, hogy hallottam-e már az Intenze festékekről?
Utánajártam a dolognak, és három hónap múlva már ott voltak az Intenzes flakonok a polcokon. Hasonlóképpen alakult később a kapcsolatom az Eternal festékekkel is.
Az idők során olyan termékeink is voltak, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Rövid időn belül kikoptak a kínálatunkból.
Az utóbbi években megnövekedett a kereslet a minőségi termékek iránt. Mivel mindig a kereslet határozza meg a kínálatot, termékkollekciónkon belül létrehoztam a Radical Platinum prémium kategóriát, melynek keretében jelenleg egyszer használatos csúcsminőségű markolatokat és tűket forgalmazunk.
Jól megfigyelhető, hogy egyre nő a kereslet a Radical Platinum termékek iránt. Ezért hamarosan egy harmadik termék is bekerül ebbe a prémium csomagunkba.
Vásárlóink tudják, hogy a Radical Platinum márkanév csúcsminőségű termékeket jelent, igen kedvező áron. A legtöbben elsősorban ezért szeretik.
Összegezve, a Radical Shop a megalakulása óta eltelt 12 évben sok mindenen keresztülment, de szerencsére minden nehézségből megerősödve került ki, folyamatosan növekvő és prosperáló vállalkozásként.
Az évek során többen próbáltak meggyőzni arról, hogy külföldön is nyissak fiókcégeket: Svájctól Szerbiáig, Ausztriától Csehországig. Én azonban úgy gondoltam, és gondolom most is, hogy teljes felelősséggel csak egy adott ország határain belül tudok tevékenykedni.
Minden bizonnyal nagyobb bevételt jelentene számomra, ha történetesen fél Európát behálóznám Radical Shopjaimmal, de tapasztalatom szerint nem szabad mindent anyagi alapokra helyezni. Fontosabbnak tartom, hogy megmaradjon a minőség abban, amit csinálok. Nem vagyok biztos benne, hogy képes lennék háromnál több elkülönülő üzletágat kontrollálni. Már jelenleg is itt van a kétféle tetoválórendezvényem, a Tetováló Akadémia, a termékforgalmazás, ráadásul van egy szezonális üzletem Siófokon, amely tetoválóstúdióként üzemel, és akkor még nem beszéltem a családról és a magánéletemről.
Kétségtelen, hogy a pénz sok mindent mozgat manapság a világban. Néhány hónappal ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy az Origón megjelent a HVG online egyik cikke, amelyben az újságíró sikeres üzletembernek titulált engem. Bevallom, jól esett olvasni a sorait.
Fontosnak érzem, hogy az üzleti életben mindig legyen egy előre megtervezett határ, amit kitűzünk magunk elé.
Tudni kell, hogy az egyes emberek által bejárható területek nem mindig érnek össze, a határzónák között gyakran széles sávok húzódnak. Ezeket a sávokat nehéz átugrani. Pedig erre lenne szükség ahhoz, hogy az ember egy magasabb anyagi régióba kerüljön.
Ha azonban valaki sokáig egy bizonyos szinten kereskedett, és hirtelen akar átugrani néhány lépcsőfokot, akkor előfordulhat, hogy belebotlik ebbe az ugrásába. Tapasztalatom szerint érdemes inkább megmaradni annál a minőségnél, amihez hozzászoktunk, amiben otthonosan mozgunk, a megszerzett bizalmat meg kell becsülni.
Biztosan lehetne jóval több pénzre szert tenni, de ha túl hirtelen, túl mohón nyúlunk utána, megégethetjük magunkat; ebbe szó szerint bele is lehet pusztulni.
Úgy érzem, nekem semmi szükségem arra, hogy még egy rugó feszüljön a fejemben, még több dolog pumpálja a vérnyomásomat, ez már értelmetlen erőfeszítés lenne.
Negyvenhét évesen jelenleg körülvesz egy rendszer, amit felépítettem, és megfelelően működik. Nem szeretném tovább bővíteni, talán csak tökéletesíteni. Úgy érzem fölösleges újabb dolgokkal terhelni magamat.
A Radical Shopot ezen elvek szerint kormányzom. Lépést tartunk a vásárlói igényekkel, továbbra is vannak ötleteim, ezeket próbálom mostanában megvalósítani.
Persze elkerülhetetlen, hogy kritikák érjék az embert. Erről azonban az a véleményem, akinek irigyei vannak, az valamit jól csinál.
A termékforgalmazás mellett másik szívügyem bevallottan a rendezvényszervezés.
Első tetoválórendezvényem ötlete tulajdonképpen a véletlennek volt köszönhető. Ausztriában üldögéltem egy motoros klubházban, amikor kezembe került az első és utolsó osztrák Cannonball programfüzete. Fellapoztam és mivel érdekesnek találtam az ötletet, megpróbáltam kisilabizálni a brosúrából a rendezvény menetét. Annyit tudtam csak kihámozni, hogy nagyon híres tetoválók lettek meghívva, és a verseny fődíja egy méregdrága vadonatúj Harley Davidson motorkerékpár volt. Egyre érdekesebbnek találtam a dolgot. Érdeklődni kezdtem a klubház üzemeltetőitől a rendezvényről, és kiderült, hogy éppen azonos fedél alatt tartózkodom az egykori szervezőkkel. Micsoda véletlen – gondoltam. Ha már így alakult, megkerestem és kifaggattam őket. Válaszaikból kiderült, hogy nem sikertörténetként könyvelték el magukban a dolgot. Bennem mégis megpendített néhány rejtett húrt az ötlet. Gondoltam egy merészet és ott helyben megkérdeztem, baráti alapon átengedik-e nekem a Cannonball magyarországi rendezési jogát. Meglepő fordulatként azonnal igent mondtak, így megkaptam a jogokat.
Itthon három egymásutáni alkalmat ért meg a Cannonball, az elsőt a Petőfi Csarnokban rendeztük.
Amikor éreztük, hogy kezd lecsengeni, váltottunk. A Wild Magzinnal és a Rockélettel közösen kitaláltuk az Ultimate Combat nevű rendezvényt, amelynek kissé agresszív és szokatlan forgatókönyve sikeres is lehetett volna, de nem így történt. Pedig, külön-külön megrendeztük a motorépítők és tetoválok versenyét, pörgős koncertekkel fűszerezve. Kiderült azonban, hogy ez a felállás valamiért nehezen volt emészthető a közönség számára, Így a következő évben nem is erőltettük a folytatást.
Legutóbbi rendezvénnyel kapcsolatos ötletem a tavaly ősszel először tető alá hozott Tattoo Börze és Szakmai kiállítás volt, amelyre a Lurdy Házban került sor. Ezt a rendezvényt a régóta ismert motoralkatrész börzék ihletették. Ennek keretében került sor a pályakezdő tetoválók versenyére, ami hasonló rendezvények hiányában sikernek bizonyult.
Idén szeptemberben a tavalyi börze folytatásaként zajlott le a 2015-ös Tattoo Expó. Miután megtudtam, hogy az Expó szervezői tavasszal eljöttek a Hungexpóról, felajánlottam és átengedtem nekik a börze előre lefixált időpontját és helyszínét. Így idén a pályakezdő fiatalok versenyére már a Tattoo Expó keretei között került sor.
Legfontosabb rendezvényemnek természetesen, a februári Budapest Tattoo Conventiont tekintem, amely valódi szívügyem. Bár természetesen a magyar tetoválók hathatós támogatásával, a szervezési feladatokat tekintve tulajdonképpen mégis teljesen egyedül, nulláról építettem fel ezt a nemzetközi rendezvényt. Elmondható, hogy a Convetion évről évre egyre népszerűbb és sikeresebb.
Nagy elismerés számomra, hogy már eddig is sok világhírű tetoválót köszönthettem a standok bérlői között, és persze mindig jelen van a magyar tetoválószakma krémje is.
A külföldi sztártetoválok közül Tommy Lee Venter, Carlos Torres, Victor Portugal, Den Yakovlev, Fat, és még sorolhatnám, csakis azért mondhatja el magáról, hogy járt Budapesten, mert elfogadta meghívásunkat a Budapest Tattoo Conventionre.
Ugyanakkor az a szomorú tapasztalatom, hogy bár kitűnően érzik magukat fővárosunkban ezek a művészek, nehéz a következő évben is visszacsalogatni a híres tetoválókat. Ennek fő oka, hogy a magyar közönség képtelen kifizetni szokásos 200-300 eurós órabérüket, és így nem éri meg nekik ismét ellátogatni Budapestre.
A magyarországi Tattoo Conventionről talán Travelling Mike, német újságíró barátom írt eddig a legtalálóbban: „A budapesti nem a legnagyobb, de valószínűleg a legmagasabb művészi színvonalat képviselő rendezvény Európában.”
Érdekes adat, hogy idén februárban az összesített vendéglétszámot tekintve már 25-30%-ot is kitett a rendezvény kedvéért Budapestre látogató külföldiek száma. És ez a szám évről évre emelkedik.
Legújabb ötletem, amely nyáron kissé felkavarta a tetoválószakma bizonyos önjelölt vezetőinek indulatait, szeptembertől már útjára is indult: ez a Budapest Tetováló Akadémia. Ennek ötlete régóta motoszkált a fejemben. Amikor először körvonalazódott, hogy pontosan miről szóljon a képzés, hirtelen szembetaláltuk magunkat a bürokráciával. Kiderült, hogy elméleti oktatónak csakis olyan személyeket választhatunk, akik tetoválóművészként dolgoznak, ugyanakkor felsőfokú szakirányú diplomával rendelkeznek.
Végül ezen szempontok alapján állítottuk össze oktatói gárdánkat.
Elméleti oktatóink közül Kormány Ágnes pedagógus diplomával rendelkezik, Vadócz Balázs vizuális grafika szakon végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, Fridrich Laci pedig festészetből és rajzból diplomázott.
Gyakorlati oktatóink kiválasztásakor elsősorban szakmai elismertségüket tartottuk szem előtt. Timár Otte, Adamik Erik, Molnár Ádám és Bozsó Roland segít annak a 20 tanulónak, akik idén szeptemberben vágtak neki az Akadémia első évfolyamának, hogy amikor jövő júniusban bizonyítványt szereznek, ne csak egy haszontalan papírt lobogtassanak, hanem képzett tetoválókként kezdhessék el önálló szakmai életüket.
Az akadémia alaptantárgyai közé tartozik a tetoválás elméleti és gyakorlati oktatása, a rajz és a festészet, valamint a művészettörténet.
Tetszőlegesen választható kiegészítő tantárgyaink: vállalkozási ismeretek (elősegíti az önálló stúdió nyitásához szükséges ismeretek elsajátítását), sterilitással és egészségüggyel kapcsolatos tudnivalók, valamint angol és/vagy német nyelvből történő felkészítés, elsősorban azoknak, akik előre tudják, hogy külföldön szeretnének elhelyezkedni.
Az idei jelentkezők között voltak olyanok, akiket szakmai okokból oktatóink eltanácsoltak. Ebből a szempontból döntő tényező lehet a rajzkészség megléte vagy teljes hiánya. De ez se riasszon vissza senkit, hiszen ez a képesség is fejleszthető. Ha igény mutatkozik rá, januártól az Akadémia keretei között is tartani fogunk felkészítő tanfolyamokat, melyeknek elvégzése hozzásegítheti a jelentkezni kívánó diákokat ahhoz, hogy felvételt nyerjenek 2016 őszén induló soron következő évfolyamunkra.
Arra kérjük az érdeklődőket, hogy kérdéseiket a Budapest Tetováló Akadémia honlapján, vagy facebookoldalunkon tegyék fel. Igyekszünk minden kérdésre válaszolni.
Képzéseink Budapesten az V. kerületi Pannon Kincstár Tanoda Gimnáziumában zajlanak, egy gyönyörű műemlék jellegű egyházi tulajdonú épületben. Nagyon szép és jó hangulatú tantermek állnak rendelkezésünkre.
Akik jövő júniusban sikeres vizsgát tesznek, és kezükbe veszik bizonyítványukat, ők lehetnek az első emberek Magyarországon, és talán egész Európában, akiknek hivatalos papírjuk lesz arról, hogy valóban a tetoválás a szakmájuk.”

Bartha Barna

Pin It on Pinterest