Tattoo Mánia

Best of realistic Magyarország – Boris

Boris

Arra kértünk öt, realisztikus stílusban dolgozó világhírű magyar tetoválóművészt, küldjék be egyik legkedveltebb alkotásukat az utóbbi időszak terméséből, és pár mondatban osszák meg olvasóinkkal, miért éppen az adott tetoválásra esett a választásuk.

Név: Boris
Életkor: 44
Stúdió: Boris Tattoo – Bécs
Web: www.boristattoo.com

“Tetoválásom témája: a jó felülkerekedése a rosszon. Tetszett az ötlet, mert úgy gondolom, ez egy örök kérdés, amit a művészet a kezdetek óta boncolgat. Én az emberi oldaláról próbáltam megközelíteni, nem angyalokkal és ördögökkel, inkább az ember belső vívódására fókuszálva. A jó és a rossz bennünk létezik, mi vetítjük ki ezeket az érzéseket a világra. Az embert mindig foglalkoztatja, merre tart. Ahhoz, hogy a megfelelő irányba haladjunk, tudatosnak kell lennünk, amikor kizárólag az ösztöneinkre hallgattunk, nagyobb hibákat vétünk.
Sötét tónusaival ez a kép erről szól, a karakter a belső vívódást jeleníti meg.
A figura kialakításához külön fotóreferencia-anyagot készítettem. Ott ültem egyedül egy szobában a kamera előtt, nem volt, aki megnyomja az exponálás gombot. Állvány, automatika, sorozatfotózás, és mindezt egy tükör előtt, hogy közben lássam az arckifejezésem. Nem vagyok színész, de át kellett élnem a képen megjelenítetni kívánt érzelmeket, mert tudtam, hogy csak így juthatok el a megfelelő végeredményig.
A képen a jó csak a háttérben jelenik meg, fény formájában, amitől az alak elfordul, nem akar azonosulni vele. Több verziót is készítettem, de végül a legegyszerűbbet választottam. Úgy éreztem, ennyi kell.
Gyakran hallom másoktól, úgy vélik, egy tetoválás lényege a részletekben rejlik. Ennél a kompozíci-ónál tudatosan figyeltem arra, hogy ne legyen rész-letgazdag. Szerintem sokkal fontosabb szempontok is léteznek ennél, például a témaválasztás. Egy jó mű előtt, csak megállsz és mellbe vág, ehhez nem szükséges a részletgazdagság, inkább az, hogy mennyire markáns, milyen érzéseket vált ki belőled.
Azért szeretem ezt a tetoválást, mert teljes egészében az én művem, semmilyen külső referenciát nem használtam hozzá.”