Már többször olvashattunk arról a gyakorlatról, hogy a fájó testrészeket égették, tetoválták. Vagy azért, hogy a procedúrával járó fájdalom elnyomja az eredeti bajt, vagy, hogy mágikus védelmet biztosítson a fájó testrész megjelölése. Írtam már erről a Tattoo-ban az arabok és a szkíták kapcsán is.
A kínai tradicionális orvoslás ugyanebből az elgondolásból indul ki. Léteznek bizonyos pontok a testen, melyek masszírozásával, égetésével, ill. akupunktúrás kezelésével gyógyíthatóak a fájó, gyulladt, beteg testtájak. A régi Kínában sokan tetováltatták is ezeket a pontokat. Manapság is előfordul, hogy valaki megjelöli testén a fájó vagy kiemelt pontokat.
Az ’akupunktúra’ kifejezés latin eredetű (acus=tű, pungo=szúrni). Az időszámításunk előtti időkben még kőtűt használtak, az időszámításunkat megelőző század vége felé térhettek át a fémtűre. Régen e gyógymódhoz kilencféle tűt használtak. Nem is mindegyiknek volt tű formája, szerepeltek kis lándzsaszerű, gömbben végződő vagy három élű ’tűk’ is, amelyeket tályogok felnyitására vagy vérvételre használtak A szúrás irányát, mélységét, erősségét, a tűk helyes tartását gyakorlással kell elsajátítani. Háromféle szúrási mód létezik. Az egyik merőleges a bőrfelületre, ezt többnyire a legérzékenyebb pontokon használják, és ott, ahol a vázizomzat elég vastag. A felületre 45 fokos szúrást a mellkasi pontokon, 12-15 fokosat pedig az arcon, fejen és nyakon. A szúrás mélysége 3-10mm között mozog. A szúráskor többnyire nem jelentkezik fájdalomérzet, de az ún. szinesztéziás érzések (keserű, savanyú íz, meleg, zsibbadás) felléphetnek. Szúrással erős vagy gyenge ingert közvetíthetünk. A gyenge inger ált. erősít az erős csillapít, pl. fájdalmat. Ha a szúrás rövid és gyors, rendszerint erősít, ha szakasos, ált. a lélegzetvételhez igazodva, akkor csillapít. Csillapításnál ki-be húzkodják a tűt (’madárcsipegetés’), vagy a beszúrt tűt forgatják. A ’60-as években végzett kutatások már kimutatták, hogy az így kezelt betegek közel 93%-a gyógyulást mutat.
Ezt a kezelést sokszor együtt említik az ún. moxibuszcióval –égetéses vagy melegítéses gyógymóddal. Latinul a 'moxa' jelentése 'égő fű'. Régen valóban égő növénnyel, tobozzal, eperfa levelével, dohánnyal, sisakvirággal, gyömbérrel, ürömmel, stb. végezték a kezelést, ma már csupán a pontokat melegítik, leginkább összesodort ürömlevéllel, de ismert a foghagymás, sós, gyömbéres kezelés is. Csillapításhoz a bőr fölött tartják, erősítéshez a bőrhöz ütögetik a rudacskát vagy kúpot. Ma már barbárságnak tartják, ha megég a bőr, és heges marad, de főleg Koreában, az ’50-60-as években, még idős embereken lehetett efféle hegeket látni. Sőt, a kutatók felvetik annak lehetőségét, hogy az első tetoválások tulajdonképpen véletlenül keletkezhettek, pl. egy ilyen kezelés nyoma megmaradhatott, és a sebhelyet, heget színezték be, arra emlékezve, hogy valaha gyógyítani kellett az illetőt ezen a ponton. A hagyomány szerint elsősorban Kína északi részén használták az eredeti égetéses gyógymódot. Ma az orvosi nyelv hő okozta bőringernek nevezi az eljárást. Léteznek pontok, melyeket tilos melegítéssel kezelni, kizárólag tűszúrással szabad.
hirdetés
A masszázs ma is közismert és közkedvelt gyógymód. Számos könyv foglakozik azzal, melyik testrész gyógyítása mely testpont masszírozásával történhet. Ha valakinek állandó kezelésre volt szüksége, magára tetováltatta a megfelelő pontokat, hiszen az állandó jel állandó gyógyítást biztosított. Emellett praktikus is volt, hiszen bármikor megtalálták az illetőn a kezelendő felületet. Régen a masszázs során a megfelelő pontokat nem kézzel, hanem felmelegített csészével vagy forró vízbe mártott csirkeszárnnyal ingerelték. Ismert az ’ujjal történő tűszúrás’, mikor ujjheggyel nyomják a megfelelő pontot. Néhány meghatározott pont: 1.’kan kung’: szemöldök fölött 2.’jin tang’: homlok közepe 3.’taj jang’: halántéktájon 4.’jin csö és jang csö’: csuklótájon 5.’csü csö’ : könyök külső része 6.’tan tien’: köldök alatt kétujjnyira, ez a harcművészetben is meghatározó súlypont, energia központ
A kínai harcművészetektől sem idegen a test megjelölése. Mikor egy shaolin harcos tanulóideje véget ért, próbatétel következett. Végig kellett mennie egy sötét, zegzugos folyosón, ahol váratlan támadásokkal, feladatokkal kellett szembenéznie. A helyiség kijáratát egy vasváza torlaszolta el, melyben faszén parázslott. A vázát arrébb kellett tennie, hogy kijuthasson, de olyan nehéz volt, hogy át kellett nyalábolnia, és a váza mintája, a sárkány örökre beleégett a mellkasába. Sokáig ez a sárkány szolgált a harcosok ismertetőjeléül. Ismerjük meg a kínai harcművészetben legendaként terjedő képességet, a 'tien hsue'-t, más néven 'dim mak'-ot, azaz a késleltetett halál módszerét. Lényege, hogy bizonyos ponton egy könnyű érintéstől az ellenfél napok, hetek vagy hónapok múlva vesztette életét, attól függően, miként ütemezte a mester. A 'tien hsue' az ősi akupunktúrás gyógymód tapasztalataiból fejlődött ki. A tű által történő kezelés során megfigyelték, hogy a megfelelő pontokon nem csak gyógyulást, de annak ellenkezőjét is elő lehet idézni. Ennek alapján a Ming-dinasztia idején (1386-1644) egy taoista, Feng I-yuan, kifejlesztett egy módszert, mely az emberi test 36 pontjának puszta kézzel történő támadásán alapul. A tanok természetesen zárt közösségben, titkos nyelvezeten terjedtek. Ennek a tudásnak 3 fokozata van, a puszta anatómiai tudástól, mely a test érzékeny pontjainak ismeretén alapul, a speciális energiaközlésig, mely előre eldöntött dózisban érkezik a kiválasztott pontra. Ezeket a testpontokat természetesen nem tetováltatták magukra, de számos rajz és báb készült, mint szemléltető eszköz, melyeken feltüntették a pontokat.
Természetesen a meghatározott testpontok alapján történő gyógyítás mindenhol és már elég régen elterjedt. Ezért is érdekes a kitudódott hír: a modern bőrgyógyászat felhasználja a tetoválást különböző rendellenességek gyógyítására. A néhány éve Izraelben tartott nemzetközi kongresszuson, amit a Medical Média rendezett, új módszereket mutattak be. Egy holland szakértő ismertette a bőrgyógyászokkal és kozmetikusokkal a modern bőrgyógyászat új fejleményeit. Mint ismeretes, a Tóra tiltja a tetoválást. Ez egyike azon praktikáknak, melyeket a zsidó vallás helytelennek tart, tilt és elítél, pont ezért sokan tiltakoznak is a módszer ellen. Állítólag már van egy izraeli kórház, ahol tetoválnak: az askeloni Bárziláj kórház, ahol a plasztikai sebészet osztályán már alkalmazzák ezt a módszert.
