2011. 11. 22.
Az észak-amerikai tetoválásokról már a 19. század elején írt hajónaplókban, levelekben és magánjellegű naplókban is szó esik. Az egyik első hivatásos amerikai tetoválóművész C. H. Fellowes volt, aki a legenda szerint hajókon és kikötőkben folytatta a mesterségét. Voltak, akik a polgárháború idején tevékenykedtek Washington D.C.-ben. A korszak legismertebb tetoválója, 1846-ban kezdte pályáját. Sokat utazott és szívesen látták mind az unionisták, mind a konföderalisták táborában, ahol katonai jelvényeket, kedvesek nevét tetoválta. 1870-ben „műtermet” nyitott a New York-i Oak Streeten; ez volt az első amerikai tetoválóstúdió, amelynek létezése feljegyzésre Martin Hildebrandt került. Több mint húsz évig dolgozott itt, ő készítette a cirkuszi attrakciónak számító, első egész testes tetoválások némelyikét, például saját lányára is.
A tetoválógép megjelenése
Samuel O'Reilly 1875-ben nyitott tetoválóstúdiót Manhattan kínai negyedében, a Chatham Square 11.-ben. Akkoriban a mesterek még kézzel tetováltak. Hildebrandt, O'Reilly és társaik fanyélhez erősített tűkkel dolgoztak. A művész a festékbe mártotta a tűket, és kezét ritmikusan fel-le mozgatva másodpercenként kétszer-háromszor szúrt a bőrbe. Ez a technika csak sokéves gyakorlattal sajátítható el, és nagy kézügyességet igényel. A kézi tetoválás még a leggyakorlottabb mestereknek is igen hosszú ideig tartott.
O'Reilly azonban nem csak szakavatott művész volt, hanem a gépekhez is értett. Már pályája kezdetén fabrikálni kezdett egy tetoválást felgyorsító szerkezetet. Úgy okoskodott, hogy ha egy kézben tartható mechanikus eszköz automatikusan mozgatná a tűket fel-le, akkor épp olyan gyorsan lehetne tetoválni, mint rajzolni. 1891-ben szabadalmaztatta Thomas Edison gravírozógépéhez nagyon hasonló találmányát, és festékekkel, mintákkal s a tetoválás egyéb kellékeivel együtt forgalmazni kezdte.
Az Egyesült Államokban néhány röpke év leforgása alatt forradalmi változások zajlottak le a tetoválásban. O'Reilly kisebb vagyonra tett szert. Saját lakásaikban tetoválta az előkelő hölgyeket és urakat, akik nem kívántak a Boweryben lévő stúdióban mutatkozni. O'Reilly maga mellé vett egy Charles Wagner nevű tanoncot, s az 1898-as spanyol-amerikai háború idején túlórában tetoválták a sorban álló tengerészekre a háborús tetteiket jelképező ábrákat. Becslések szerint akkoriban az amerikai tengerészek legalább 80%-a viselt tetoválást.
Növekvő népszerűség
Azoknak a tetoválóknak a számára, akik nem rajzoltak jól, mások készítették el a mintákat. Amikor O'Reilly 1908-ban meghalt, Wagner vette át a stúdiót, és szabadalmaztatta saját továbbfejlesztett elektromos tetoválógépét. Továbbra is sok matróz kereste fel, s 1908-ban fellendült az üzlet, amikor az Egyesült Államok Haditengerészetének tisztviselői elrendelték, hogy „illetlen vagy obszcén tetoválások viselői nem léphetnek szolgálatba, ám a jelentkező alkalmat kap tetoválása megváltoztatására, s így, ha más kifogás nem merül fel, alkalmazható”.
Amikor Wagnerrel 1944-ben interjút készített a PM újság, azt mondta, hogy a korábbi kedvesek nevének eltüntetése mellett a legtöbb pénzt az 1908-as rendeletnek megfelelni kívánó leendő matrózok megrendelései hozták számára. A második világháború idején Wagnert beidézte a New York-i bíróság az egészségügyi rendelet megszegése miatt. Ő azzal védekezett, hogy nem volt ideje a tűket fertőtleníteni, mivel fontos haditettet hajtott végre: ruhákat tetovált meztelen nőket ábrázoló korábbi tetoválásokra, hogy minél több férfi beléphessen a tengerészethez. A bíró ezt vélhetően megfelelő védekezésnek találta, mivel 10 dollárra büntette Wagnert, és elrendelte, hogy tisztítsa meg a tűit. Wagner végzett elsőként kozmetikai tetoválást nők ajkán, arcán és szemöldökén. Művészi tetoválásai során több kisebb mintát is összeillesztett, hogy nagyobb harmonikusabb ábrákat hozzon létre.
Wagner egészen halála napjáig, 1953. január 1-jéig tetovált. Hetvennyolc éves volt, s akkor már hatvanévnyi gyakorlat állt mögötte. Halála után stúdiójának minden eszköze és berendezése szemétdombra került. Minden rajza megsemmisült. Ezreket tetovált, s több száz művész csodálta munkáit, dolgozta ki, alakította tovább azok különböző változatait. Ma a klasszikus amerikai tetoválóstílus egyik legnagyobb hatású mesterének tartják.
Tattoo
(Forrás: Vince Hemingson – A testdíszítés művészete)
