2009. 03. 01.
Nyíri Sándor is erre a gondolatra jutott, amikor négy évvel ezelőtt a Mátyás utcában valósította meg régi álmát, és megnyitotta saját stúdióját, a Loco-Motive Tattoo-t. A szalon azóta ismert tetoválóműhellyé vált Budapesten, Nyíri Sanyin kívül két kiváló fiatal munkatárssal, Virág Károllyal és Szabó Ádámmal a fedélzeten, és bárki, aki betér ide, megállapíthatja, hogy itt sosincs üres járat, a tetoválógépek megállás nélkül zúgnak, és a folyamatos munka
mellett jó hangulatban telnek a hétköznapok. Nyíri Sándor kalandja a tetoválások világában azonban már jóval korábban elkezdődött, s mire mi a történetben a „Loco-Motive Tattoo”-s fejezethez érünk, ő már túl volt számos szakmai állomáson, amelyekről utólag derült csak ki, hogy a főcsapáshoz tartoztak, vagy használhatatlan mellékvágánynak bizonyultak.
Tattoo: – Te mit gondolsz erről, melyek voltak azok az állomások, amik utólag meghatározónak bizonyultak a pályád fejlődése szempontjából?
Nyíri Sanyi: – Minden állomás meghatározó volt, de egyet azért kiemelnék, mégpedig az Ómen Tetoválóstúdiót, és azért ezt, mert ott kezdtem el a tetováló-pályafutásomat, ez volt Magyarország legelső tetoválószalonja, és én részese lehettem a kezdeteknek.
Tattoo: – Többször dolgoztál külföldön, ezekre hogy emlékszel vissza?
Nyíri Sanyi: – Csupa tanulságként. Érdekes dolog más kultúrákkal megismerkedni és betekinteni a helyi tetoválóéletbe.
Tattoo: – Kik voltak azok az emberek, akiktől a pályád kezdetén, vagy azóta tanulni tudtál?
Nyíri Sanyi: – Pályám kezdetén Csöbi Gábor segített, tőle tanultam a legtöbbet. Később a külföldi útjaimon szerzett tapasztalatok gazdagították a tudásomat.
Tattoo: – Mikor érlelődött meg benned egy saját stúdió ötlete?
Nyíri Sanyi: – Amikor először tetoválógépet fogtam a kezembe, a reális szándék négy évre rá következett.
Tattoo: – Lehet, hogy naiv a kérdés, de szerinted mikor jön el az a pillanat egy tetováló életében, amikor kijelentheti, hogy rátalált saját stílusára?
Nyíri Sanyi: – Valóban naiv a kérdés! A saját stílusra könnyen rá lehet találni, de abban kiemelkedőt nyújtani, az kerül sok munkába.
Tattoo: – Ismersz ilyen művészeket, akik szerinted abban a stílusban
alkotnak, ami vitathatatlanul az övék, és ezt magas színvonalon teszik?
Nyíri Sanyi: – Hernandez, Paul Booth, Guy Aitchison, Shige, Filip Leu stb. Ők kétségtelenül saját stílusuk mesterei.
Tattoo: – Mit szeretsz te a tetoválásban? El tudod képzelni magad valamilyen más szakmában, az életnek egy teljesen más területén?
Nyíri Sanyi: – Azt, hogy egy ősi szakma. Más területeken is el tudnám képzelni magam, de szerencsére ezen nem kell gondolkodnom.
Tattoo: – Hozzád melyik gondolat áll közelebb: egy bizonyos stílust tökélyre fejleszteni, vagy a tetoválás összes megjelenési formáját uralni és rutinszerűen alkalmazni?
Nyíri Sanyi: – A első gondolat közelebb áll hozzám, de mivel esetemben a realisztikus stílusról beszélünk, a többi stílus nagy része rutinszerűen kell, hogy menjen.
Tattoo: – Milyen mintákat tetoválsz a legszívesebben? Esetleg van olyan felkérés, amit semmi esetre sem vállalnál el?
Nyíri Sanyi: – Realisztikus ábrákat tetoválok legszívesebben, amit viszont nem vállalnék el, azok a tiltott önkényuralmi jelképek.
Tattoo: – Mit látsz, ha a jövőbe nézel, hogy látod magad: tíz, húsz év múlva is ugyanezt csinálod?
Nyíri Sanyi: – Remélem, csak biztos kicsit öregebb leszek, és már kifizettem a lakáshitelt.
Tattoo: – Tudjuk, hogy sokat dolgozol, de mivel töltöd azt az időt, amit mások szabadidőnek hívnak?
Nyíri Sanyi: – Kutyázok, házat újítok, autót szerelek.
Tattoo: – Rengeteget jársz külföldi
találkozókra, mit tanácsolsz azoknak a fiatal hazai tetoválóknak, akik szintén szeretnének
kilépni a nemzetközi porondra? Mi kell ahhoz, hogy valaki a nagy nevekhez felnőve, Európa legnagyobb fesztiváljain is megállja a helyét?
Nyíri Sanyi: – Elsősorban vendégként meglátogatni a külföldi tetoválófesztiválokat, ismerkedni az expók hangulatával, varázsával és ismeretségeket kötni más tetoválókkal, rendezvényszervezőkkel, magazinok munkatársaival. Kitartás, tanulás!
Tattoo: – Milyen érzés Berlinben vagy Milánóban tetoválni?
Nyíri Sanyi: – Egy jó adrenalinbomba.
Tattoo. – Szerinted a tetoválásnak van egy egységes fejlődési irányvonala, mint a legtöbb művészetnek, vagy ez egy tanulható mesterség, nem kell más hozzá, csak néhány mintakollekció és a megfelelő felszerelés?
Nyíri Sanyi: – Mindig is lesz egy olyan szférája ennek az iparágnak, ami a mintakollekciókról és a sorozatgyártásról szól, azt szoktam mondani, hogy a tetoválás technikailag egyszerűen elsajátítható, mivel, ha valaki egyenletes vonalat tud húzni, plasztikus árnyalatokat tud képezni, két színt szépen össze tud mosni és ez benne is marad a bőrben, az már tud tetoválni, de az alkotáshoz ennél jóval többre van szükség, és akik ezt a vonalat képviselik, azok viszik előre a tetoválást.
Tattoo: – Ha van irányvonal, te hogy látod, ez merre mutat?
Nyíri Sanyi: – A tetoválók csak befolyásolják az irányvonalat, de valójában az élet alakítja ki azt.
Bartha Barna