Tattoo: - Érdekelne, hogy milyen stílusban alkotsz szívesen? A tetováláson kívül más alkotási folyamatok is érdekelnek (mint például az art fusion)? Beavatnál ezekbe is minket?

Kurt Wiscombe: - Nehéz lenne meghatározni, hogy van-e kedvenc stílusom, hiszen sokféle dolgot kedvelek, és persze ez is időről időre változik. Természetesen nagyon érdekel a japán művészet és a szecesszió, és persze imádom a morbid dolgokat; szerintem én most pont ennél tartok. Sokféle alkotási folyamat érdekel, ti az Art Fusiont említettétek, mi Alexszel többször  részt vettünk az "Art Fusion Experiment"-en. Szeretünk más művészekkel együtt dolgozni, és olyasmit alkotni, ami a saját tevékenységünkön túlmutat.

Tattoo: - A képeidet nézve jellemzően egyedi stílusban dolgozol, számunkra nyilvánvaló, hogy vonzódsz az orientalista stílushoz és előszeretettel használod munkáidon belül a különböző koponyákat is. Számodra mit jelentenek ezek valójában, és mi a mondanivalójuk?

Kurt Wiscombe: - Jelenleg a halál az, ami leginkább érdekel; tulajdonképpen egész fiatal korom óta lenyűgöznek a halál és a halandóság képei. Mostanában kezdtem azon gondolkodni, hogy vajon lényegében mi vonzott ehhez a képi világhoz, és azt hiszem, talán az lehet a válasz, hogy gyerekként rajongtam a horrorfilmekért és a heavy metalért. Emlékszem, egyik kedvencem Alice Cooper "Welcome To My Nightmare" című száma volt, a "Years Ago" hallatán pedig tiszta lúdbabőrös lett a hátam, attól a résztől, ahol arról énekel, hogy pénzérmét tett a halott barátjának a szemére. Ez a kép azóta is kísért.
Ami a japán művészetet illeti, nagyon nagy hatással van saját munkásságomra, különösen a tetoválásra; én mindig úgy láttam, mintha a japán mintákat kifejezetten az emberi testre találták volna ki: tökéletesen odaillenek, nagyon dinamikusak, noha látszólag egyszerű kompozíciók. Tetoválóként igazi kihívás ebben a stílusban dolgozni, ezért is érdekel annyira.


Tattoo: - Bocs, hogy megint erre kanyarodunk vissza, de mindenképpen tudni szeretnénk, hogy te magad hova sorolod a saját stílusodat?

Kurt Wiscombe: - Nem tudnám besorolni vagy kategorizálni; a rajz, a festés vagy a tetoválás csak úgy jön magától, mindig az, amihez éppen kedvem van.


Tattoo: - Említetted a japán stílus iránt érzett csillapíthatatlan vonzalmadat, esetleg van személyes kapcsolatod is a japán művészekkel? Van olyan tetováló köztük, akinek a munkáit kiemelnéd?

Kurt Wiscombe: - 1999-ben Tokióban dolgoztam három hétig, Hideo Uchiymával, ő nagyszerű tetoválóművész. Ez még az első Tokio Tattoo Convention előtt volt, úgyhogy ugyanabban a stúdióban ott volt Mick Tattoo, Zürichből, Luke Atkinson, vagy Makoto, aki akkoriban Hideóval dolgozott együtt, és Scott McEwan; szóval nagyon klassz volt, rengeteget profitáltam a közös munkákból. Igen, ezeknek a nagyszerű tetoválóknak a munkáit ma is csodálattal nézem.
A japán tetoválóművészek közül a legnagyobb hatással rám Ouma Kname, Kyosa és Kuniyoshi voltak, és persze még sokan mások, nem tudok minden nevet felsorolni, de az előbb említettek munkáit nézegettem a legtöbbet. Persze rajongok Horiyoshi III. tetoválásaiért is, valamint nagyon szeretem Horitoshit, és Kazuo Oguri (Horihide) szintén fantasztikus, az egyik tetoválásomat ő készítette... rengeteg nagyszerű művész van, nem is tudom mindegyiküket felsorolni.

Tattoo: - Mi fogott meg inkább az orientalista stílusban, a technikai megoldások vagy a művészi kivitelezés?

Kurt Wiscombe: - A japán művészet minden aspektusa lenyűgöz. A technikája nagyon nehéz, noha látszólag finom és nyitott. Szerintem ez a finom technika és az általuk létrehozott történetek mindent elmondanak arról, hogy mit is szeretek annyira a japán művészetben.

Tattoo: - Kik voltak és vannak rád nagy hatással a tetoválók közül, vannak-e példaképeid, tetoválók, grafikusok, festők?

Kurt Wiscombe: - Persze, sok példaképem van, a tetoválóvilágban és az élet más területein egyaránt. A tetoválók közül nagy hatással van rám Filip Leu, Paul Booth és a néhai Greg Irons, de ahogy a japánokkal kapcsolatban is mondtam, túl sokan vannak ahhoz, hogy mindenkit megemlítsek. A tetováláson kívül rengeteg dolgot szeretek, amikor Alexszel utazgatunk, mindig elmegyünk a helyi szépművészeti múzeumokba és galériákba.

Tattoo: - Az amerikai sajót figyelve leszűrhető, hogy egyre több tetoválót használnak dizájnernek. Mennyire érintett ez meg téged? Hogy érzed, mozdulsz ebbe az irányba vagy elkerülöd ezt a fajta szereplést?

Kurt Wiscombe: - A festményeim nagyon személyesek, és nagyon fontos kifejezőeszköznek tartom őket. Így ha felkérnek egy projectre, és úgy érzem, hogy a művészetemhez hű és méltó módon tudok megfelelni az elvárásoknak, akkor természetesen boldogan elvállalom. Alexszel együtt számos könyv létrehozásában vettünk már részt, számtalan tetoválókongresszusnak készítettem már terveket, és nemrégiben egy filmben is alkalmazták néhány képemet, ez nemsokára már a mozikban is látható lesz, szóval igen, ha valami klassz dolgot lehet létrehozni, miért is ne?

Tattoo: - Engedd meg, hogy a közreműködéseddel megpróbáljuk összefoglalni mindazt, amit a munkáid sugallnak. A rajzaid olyanok, mintha a new school, a horror, a japán stílus és a szecessziós vonalvezetés állna össze egy egyedi stílussá. Egyetértesz ezzel a megállapítással? Valamint véleményed szerint a szecesszió valóban nagy hatást gyakorolt a művészi tetoválás továbbfejlődésére?

Kurt Wiscombe: - Köszönöm, hogy mindezt észrevettétek, ez egy nagyon érdekes kérdés. Igen, azt hiszem, mindezek az elemek tudatosan vagy sem, de tényleg felbukkannak a munkáimban. Hogy a stílusom egyedi-e, igazából nem tudom, hiszen nem tudatos törekvés eredménye, mindenesetre az általatok említett stílusok azok, amelyek igazán érdekelnek. A szecesszióról azt gondolom, hogy valóban hatott a tetoválásra, a szecesszióra pedig a japán művészet volt nagy befolyással, legalábbis szerintem, hiszen vannak szemmel látható rokon vonások. Vagyis szinte természetes, hogy ha valaki szereti a japán művészetet, ami oly elképesztő mértékben hatott a tetoválásra, akkor talán a szecesszióhoz is vonzódik. Mostanában sok embert látok, akik szecessziós hatású tetoválásokat készítenek, hiszen a japán művészethez hasonlóan ez is remekül működik a tetoválásban.

Tattoo: - Arra kérnénk, hogy kicsit önállósítsd magad és vezess be minket saját tetoválóvilágodba. Szeretnénk megismerni azokkat a lényeges gondolatokat, melyek közelebb visznek a legfontosabb kérdés megválaszolásához: ki vagy te és mint művész mit szeretnél elérni, közvetíteni a jövőben?

Kurt Wiscombe: - Számomra az a fontos a tetoválásban, hogy ahogy a gondolatokat közvetíti, az semmilyen más művészeti ághoz nem hasonlítható. A legnagyobb dolog természetesen az, hogy az alkotás maga élő emberi testen jelenik meg; a tetováló művészete így nem csak belülről fakad, hanem benne vannak annak az embernek a gondolatai is, aki a tetoválást viselni fogja. Művészként nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy olyan vászon dolgozhatok, amely él, lélegzik, mozog és saját személyisége van. Ez az, ami tetoválóként mozgásban tart és lefoglal. Más művészeti területeken, például a festményeimben megtaláltam azt, ami helyettem szól, s minden egyes képem a szívem legmélyéről bújik elő... s az, hogy vannak emberek, akik meg akarják ezeket a képeket nézni, mi több, kapnak is tőlük valamit, nos, ez a legnagyobb bók, amit művész remélhet.
Személyes célom továbbá, hogy alkotásaimnak legyen üzenete, s ezt minél több emberrel megoszthassam; olyasmit szeretnék létrehozni, ami egyfajta ars poeticaként elmondaná, hogy ki vagyok, és hogyan látom a világot.

Tattoo: - Láttuk, hogy írod a blogodat. Kiváncsiak lennénk, hogy született meg a gondolat, hogy ilyen formában oszd meg a gondolataidat másokkal?

Kurt Wiscombe: - Az Internet szerintem egy kiváló kommunikációs lehetőség, melynek révén egyszerre több emberrel tudunk kapcsolatot teremteni. Alexszel azért hoztuk létre a blogot, hogy barátainkkal és vendégeinkkel tartsuk a kapcsolatot, értesíthessük őket utazásainkról, az újabb projectekről, s eközben rájöttünk, hogy az internet révén rengetegen megismerhetik művészetünket.

Tattoo: - Nagyon köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltál, és szívből kívánjuk, hogy minden terved valóra válljon, abban a formában, ahogy szeretnéd.

Kurt Wiscombe: - Én is köszönöm az interjút és egyben a lehetőséget, hogy a tetoválás magyar rajongóinak is megmutathattam a munkáimat.