2012. 02. 13.
1.Szia Sarah! Neked elég extrém arctetoválásaid és egyéb modifikációid vannak, kérlek mesélj ezekről nekünk! Hogyan jött az ötlet, hogy ilyen dolgokat csináltass magadra?
Sarah: - Mindig is lenyűgöztek a tetoválások és a különböző testmódosítások, de ezeket a dolgokat mindig is többnek éreztem annál, mint csupán az egyén vágyát arra, hogy szabadon kifejezhesse és díszíthesse magát. Attól, hogy megvan a szabadságom ahhoz, hogy úgy nézzek ki, ahogy akarok, a világom egyre jobban kitágul, és minél többet kapok abból, amit szeretek, annál fontosabb lesz ez a világ számomra. Személyes szabadság, a jog, hogy emberi lényként kezeljenek, akárhogyan nézel ki, akármilyen a szexuális hovatartozásod, és mindegy, hogy miben hiszel - nos, ez minden, amiről a testem és a kinézetem szól! Ettől függetlenül ez teljesen személyes dolog számomra, és ezért gyakran elég nehéz kezelnem az olyan szituációkat, amikor nem a munkahelyemen vagyok, hanem mondjuk egy plázában sétálok, és mindenféle emberrel találkozom.
2. Miért, mi a munkád, mivel foglalkozol?
Sarah: - Piercerként tevékenykedem, így a külsőm teljesen beleillik a munkakörömbe, valamint jelenleg a második gyerekemmel vagyok terhes, ezért egy ideje nem igen tudok dolgozni, szóval napközben jobbára az ékszerkészletemet rendezgetem, és azon töröm a fejem, hogy mihez fogok kezdeni, ha vége lesz a terhességemnek. :-)
3. Teljesnek érzed magad, mikor tükörbe nézel? Elégedett vagy azzal a képpel, amit ott látsz?
Sarah: - Elégedett vagyok magammal, és örömmel tölt el a tükörképem látványa. Elvégre azért csináltattam ezt a sok mindent a testemre, hogy boldog legyek, hogy jól érezzem magam, és így a külső dolgok is más megvilágításba kerülnek. Teljesnek azért nem érzem magam, mert nem hiszem, hogy létezhet olyan állapot, hogy "ez az, igen, elértem a célom". Ez nem egy cél, sokkal inkább egy út, amin életem végééig haladni fogok, és mindig újabb és újabb dolgokat tapasztalhatok meg ezáltal.
4.Mit gondolnak a téged körülvevő emberek a tetoválásaidról?
Sarah: - A családom körében már rég nem téma, ahogy kinézek, de persze régen sokat beszélgettek velem ezekről a dolgokról, mert nem mindenki fogadta el és értette meg a motivációimat, de mára szerencsére ez megváltozott: anyukámat nem zavarja a kinézetem, a gyerekemnek fel sem tűnik, a férjem szerint pedig én vagyok a leggyönyörűbb emberi lény a világon. :-)
Zagyvai Gábor
www.zagyvai.com
