Botti

Országos vándorutunk második állomása Eger, ahol a belváros milliője ma is történelmi korokat idéz, s a helyi vár mítosza mindenki fantáziájában őriz a falai között lezajlott eseményekről néhány, Gárdonyi tollából származó felejthetetlen életképet. De vajon hányan hallottak a környék egyik izgalmas, modern üzletéről, a Stigma tetováló "céhről", ahol a régmúlt idők vitézei is örömmel tették volna tiszteletüket a győztes csatákból megtérve, hogy a lekaszabolt ellenség kihunyó stigmáját azon melegében bőrükbe vésessék, s így emlékezzenek a dicső napokra.
A hősök ideje lejárt, a vár falait nem ostromolja az ellenség, de a város jelenlegi lakói gyakran felkeresik a Stigma Tattoo mesterét, Bottit, hogy őseik szellemiségét idézve magukra tetováltassák fontos belső értékeiket.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a Stigma Tattoo-ban kizárólag történelmi témájú tetoválások születnek, csupán erőtlen kísérlet a szűkebb környezet és a keretek nélküli múlt nagyléptékű felvázolására.
Minden mást hallgassunk meg Botos László helyi tetováló előadásában, aki reményeink szerint néhány kérdésben irányt szab csapongó képzeletünknek.

Tattoo: - Köszönjük a megértésed a történelmi távlatokba tévedt bevezetésért, biztosan megszoktad már, hogy Eger megihleti az ide látogatókat. Te hogy állsz a várossal? Itt születtél a környéken?

Botti: - Igen, bennszülött egri vagyok! Nagyon szeretek itt élni, nyugodt kisváros ez, éppen megfelelő!

Tattoo: - Mikor jött az ötlet, hogy tetováló legyél, és milyen nehézségeket kellett leküzdeni ehhez az elején?

Botti: - Az ötlet Rácz Sándor barátomtól származik, aki 1997 tavaszán megállított az utcán - mert tudta, hogy gyerekkorom óta festek, rajzolok, és rajongok a művészetekért -, és megkérdezte, hogy nyitunk-e közösen egy tetováló stúdiót. Én igent mondtam. Az, hogy neki honnan jött az ötlete, sohasem tudtam meg. Ezután persze következtek a szakmai nehézségek, nem volt egyszerű jó minőségű gépet és festéket, felszerelést szerezni akkoriban. A tűket is magamnak kellett forrasztani, ami eléggé macerás volt. Mivel nem volt mesterem, csak húztam az első vonalakat és közben gyakran kivert a víz. Hála az égnek aránytalan dolgokat nem műveltem, de a technikai hiányosságaimat igyekeztem gőzerővel csiszolgatni. Tetoválásokkal foglalkozó magazinokat és művészeti könyveket, és próbáltam ellesni ötleteket a nagyoktól.

Tattoo: - A helybeliek hálás vendégek, vagy inkább a turista forgalomra építesz?

Botti: - 2001-ben nyitottam meg a Stigma Tattoot, azóta kialakult egy visszajáró vendégkör, a túristák nem számottevőek, így ezúton is szeretnék köszönetet mondani az állandó vendégeim töretlen bizalmáért.

Tattoo: - Szoktak kérni tőled egri témájú tetoválásokat?

Botti: - Sajnos nem igazán, a folklór ezen formája nem jellemző.

Tattoo: - Mi a kedvenc irányzatod, milyen stílus felé szoktad terelni a tanácstalan megrendelőket?

Botti: - Hozzám legközelebb a különböző mesék, képregények, cartoon figurák megvalósítása áll, mert szerintem nagyon hatásos látványt nyújtanak bőrre átdolgozva, teteoválásként. Sajnos ez csak egy bizonyos rétegnek szól, így kevesen vállalják be, ezért, ha valaki ilyen témával keres fel, akciózni szoktam az árakból lelkesítés gyanánt.
A másik nagy kedvencem az old- és a newschool minták. Bírom ezt a kikötős, fecskés, pin-up girl- ös laza hangulatot.
Egyébként nem szoktam ráerőltetni senkire az ízlésemet, egyértelmű, hogy mindenki önálló személyiség, és az adott stílushoz életfelfogáshoz kell mintát választania magának. Igyekszem mindent megtenni, hogy a vendégeim elégedetten álljanak fel a tetoválószékből.

Tattoo: - Ha szabadidődben művészeti albumokat lapozgatsz, kinek a rajzai hoznak lázba?

Botti: - Csak pár nevet említenék a rengetegből akiket csodálok: Van Eyck, Tiziano, Dali, Rembrant, Bosch.

Tattoo: - A tetoválók közül kiknek a nevét sorolnád?

Botti: - Joe Capobianco, Mike Devries, Bugs, és még sokan mások. Nem szeretnék kivételezni, sok kitűnő tetováló van itthon és külföldön is. De a magyar kedvencem Kelemen Laci a Pinker Tattooból, ő készíti a rajtam lévő tetoválásokat is.

Tattoo: - Mit csinálsz, amikor nem dolgozol? Milyen terveid vannak, amit mindenképpen szeretnél megvalósítani?

Botti: - Én mindig dolgozom, azaz mindig mozgásban vagyok. Boldog házasságom gyümölcsét, két éves kisfiamat nevelgetem. Vannak állataink is, általában mindannyian együtt töltjük a kevés szabadidőmet.
Egyszer, ha majd öreg leszek, szeretnék patakparton ücsörögni és sokat festeni...

Tattoo: - Véleményed szerint milyen okokból érdemes valakinek felkerekednie az ország távoli szegletéből, hogy ellátogasson ide a Stigma Tattooba? Mi az, amit csak itt, tőled kaphatnak meg a megrendelők?

Botti: - Minden tetováló művészete külön stílusjegyeket hordoz magában, akiknek tetszenek a munkáim, azokat szeretettel várom. Mivel maximalista vagyok, jelenlegi tudásom legjavát próbálom nyújtani mindig, mindenkinek.

Tattoo: - Érzel valami mélyebb tartalmat is a mögött, hogy tetováló lettél, vagy ez is csak egy választható munka a sok közül?

Botti: - Én el sem tudom képzelni magam más szakmában, számomra ez nem csak egy munka, hanem életstílus.

Tattoo: - Mivel bíztatod a jövő ifjú csillagait, akik még a szárnybontogatásnál tartanak?

Botti: - Akiben tetováló vér folyik, azt nem állíthatja meg semmi. Ez a munka a kívülállóknak első látásra egyszerűnek tűnhet, de rengeteg erőfeszítés, gyakorlás, és felelősségérzet kell hozzá. Ha elég spiritusz van benned, hogy ezen az úton haladj, nem szükséges más, mint alázat és kitartás. Sose szállj el magadtól, mindig legyél fejlődőképes.

Tattoo: - Mit üzensz az olvasóinknak?

Botti: - Az emberi lét egy röpke pillanat az örökkévalósághoz képest, és ha már ideiglenesen testet öltöttél a Föld szinpadán, miért nem éled ki magad igazán? Ne görcsölj, érezd jól magad, és ha tetoválásokra támad kedved, ne törődj senkivel, TEDD MEG!!