A+ A A-

Bányai Csaba

Értékelés:
(1 szavazat)

A Tattoo magazin egyik célja, hogy az országot átfésülve bemutassa a hazai tetoválók elitjéhez tartozó alkotókat, felszínre hozva művészetük rejtetebb stíluselemeit, és közben arra bíztatjuk olvasóinkat, hogy ha egy kellőképpen körülhatárolt tetoválástémát akarnak viszontlátni a bőrükön, válasszák ki az adott műfaj legjobbját, és ne habozzanak utazni akár több száz kilométert valamely lakóhelyüktől távolabb eső stúdióba, mert amikor tetováltatunk, csak a végeredmény az, ami igazán számít.
Bányai Csaba, a békéscsabai Ex Animo Tattoo tulajdonosa és egyben a viharsarok központjának mondott város egyetlen szövetségen belüli tetoválója, jó ideje rálépett már arra az útra, amin egy alkotóművész mindig magányosan jár, és most kiderül, vajon ő mit gondol: merre vezet tovább az útja.

Tattoo: - Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérésünket. Csapjunk is bele a közepébe: meglátásod szerint mi az a hitvallás, ami leginkább meghatározza a művészetedet? Egyáltalán művészetnek tekinted a tetoválást, vagy inkább munkának?

Csaba: - Naná, hogy művészet, persze csak annak, aki úgy is műveli... Mindenképpen alázat kell hozzá, hogy sikeres legyen valaki az adott szakmában. Számomra fontos a spontaneitás, amikor alkotok, nem tervezek előre, mindig az első villanás az, ami elindítja a folyamatot.

Tattoo: - Megfigyeltük, hogy vonzódsz a sötétebb témákhoz: koponyák, baljós hangulatú kompozíciók; ez tudatos döntés eredménye, vagy sokkal inkább a véletlen - azaz a megrendelők - hatása?

Csaba:- Nem tudatos, inkább véletlen, de semmiképpen sem a megrendelők hatása. Egyszerűen ez jön belőlem, ha leülök rajzolni, vagy festeni. Talán a belül rejlő, ki nem törő rossz dolgok kifejezésmódja?? Nem tudom.

Tattoo: - Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen "békés" városkában hogyan lehet kellő hatékonysággal sikerre vinni egy tetováló stúdiót? Gondolom, nagyot néztek a környékbeliek, amikor megnyitottatok. Mennyi idő alatt szokták meg a konzervatívabb polgárok, hogy itt nem a bőrkabátokat festik újra, hanem a fiatalok bőrét színezitek ki?

Csaba: - Első kérdésedre a válasz: Jó szakmai tudással! (mosoly mindkét félen) Teljes odafigyeléssel, odaadással, mindenképpen fontos, hogy szeressük a szakmánkat, mert csak úgy lehet jót létrehozni. Ezen felül, a tetoválás széles körben arat manapság. Nem hinném, hogy helyhez köthető az emberek maradisága, illetve az újdonság felé való nyitottsága. Az ember mindenütt ember, bárhol él.

Tattoo: - Milyen korosztályok fordulnak meg a tetoválószalonban, vannak idősebb megrendelők is?

Csaba: - Behatárolhatatlan a kor. Közhelyesen 18-tól 90-ig. Egyre inkább vállalja az idősebb nemzedék is saját testén az effajta díszítési módot. Volt már nyugdíjas rendőr vendégem is.

Tattoo: - Milyen témák vagy irányzatok vannak, amibe még nem kóstoltál bele, de mindenképpen szeretnéd kipróbálni?

Csaba: - Mivel már lassan 16 éve berregtetem a gépet, szinte minden irányzatból volt szerencsém egy kicsit tetoválni. Talán az old school tetoválásokból viszonylag kevés akadt, de ez annyira nem is bánt.

Tattoo: - Mindenre kiterjedően vannak olyan művészek, akiknek a korai stílusformáló hatását örömmel vállalod?

Csaba: - Természetesen vannak művészek, akik egyedit alkotva engem is lenyűgöznek a munkásságukkal, és persze szívesen tetoválok tőlük, ha a megrendelő úgy kívánja. Megemlíteném itt a favoritok közül: R.Hernandez, P.Booth, Aaron Cain, G.Atchinson.....

Tattoo: - Szerinted milyen idős koráig készíthet tetoválásokat az ember? Te hogy tervezed, innen mész majd nyugdíjba? (Ha egyáltalán nyugdíjba mész...)

Csaba: - Nyugdíj??? Addig szeretnék tetoválni, amíg örömöt okoz, az pedig addig lesz, amíg jól látok, és nem remeg a kezem. Bár már egy kicsit remeg... Ez utóbbi csak egy zsenge vicc volt.

Tattoo: - Ha jól tudom, az Ex Animo családi vállalkozás... Mesélnél kicsit a másik feledről is?

Csaba: - Igen, családi vállalkozás, és kicsiny családunk egyenlőre két tagból áll. A kérdést kiválóan fogalmaztad meg, melyre a választ is majdnem megadtad, Mary valóban a másik felem ...
Itt még feltétlenül meg kell említenem a Mamát és a Papát, a kezdeti nehézségekből ők is kivették a részüket, amiért sok köszönet nekik!!

Tattoo: - Mary-val együtt kezdtétek, vagy a szakma hozott össze titeket?

Csaba: - 16 éve vagyunk egymásnak Mary-val, és pár hónappal később kezdtem el tetoválni. "Ezt a lovat azóta is együtt üljük." A kezdetektől maximálisan odafigyel arra, hogy nekem csak a munkámra kelljen koncentrálnom, szerinte csak így lehet kiteljesedni a művészetben.

Tattoo: - Mire vagy a legbüszkébb az eddig elértek közül?

Csaba: - Ez egy jó kérdés. Büszkeség?? Talán a frankfurti tetováló expo-n nyert díj büszkességgel töltött el?? Nem tudom, ha az az érzés az volt, akkor nevezzük büszkeségnek.

Tattoo: - Milyen sikereket halmoznál fel szívesen a képzeletbeli vitrinben, ha erre lehetőség volna?

Csaba: - Ha már képzeletbeli, akkor sok-sok örömöt, és mosolyt a vendégeimtől az elkészült tetoválások után.

Tattoo: - Mit üzensz az olvasóknak: jövőbeli ügyfeleknek, potenciális tetoválójelölteknek, vagy a hűséges rajongóknak?

Csaba: - Minden szűz bőr egy üres vászon!! A hűséges rajongóknak köszönet!!

Bartha Barna
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

This is alternative content.

2013. május (157)

Hírlevél

vörös arany kék

Copyright © Direx Média Kft. 2012

Belépés