- Az első bandád a Last Place Champs volt. Milyen zenét toltatok?
Butcher: - Úgy nagyjából a gimi felénél járhattunk, amikor néhány haverral megalapítottuk a LastPlaceChamps-et. A zenét emo, indie, illetve pop punk csapásvonalon hajtottuk. Azért mondom, hogy 'hajtottuk', mert előbb mindig a zenét írtuk meg direktben, aztán ebbe préseltük bele a későbbi szövegeinket. Jó lenne nem kimondani, hogy az LPC nem egy pop punkos banda volt, de ez a helyzet!

- Az anekdoták arról szólnak, hogy a Pick 'N Save gyorsétteremben eltöltött idő alatt lettél vegetáriánus. Azonban már régen nem vagy vega. Milyen megfontolásból tértél vissza mégis a húsevéshez?
Butcher: - Hehe, ez legfeljebb egy sületlen tréfa lehet! Igaz a történet, valóban úgy kezdődött, hogy hentesként is dolgoztam, és részben közrejátszott az is, hogy eközben megtapasztaltam az emberi kegyetlenséget. Másrészt pedig egy lány miatt lettem vega. Amikor ezeknek vége lett, visszatértem a húshoz. Eszelősen nehéz betartani a vegák étkezését, főleg, ha az életed túlnyomó részét a sztrádán töltöd.

- Gondolom a The Butcher (A Hentes) becenév is az említett hentes karrieredből eredeztethető...
Butcher: - Így igaz! Ezt a becenevet a TAI-ban kaptam, még akkoriban, amikor elmentem a legeslegelső összerezzenésünkre, hogy kipróbáljanak, mint dobost. Nem akartam fennakadni ezen, így lazán kiegyeztem vele. Egyébként ketten a bandából így is szimplán Andynek neveznek.

- A Milwaukee-i művészképzőben végeztél, mint vizuális grafikus... A TAI debütáló albuma után a Sleeping With Giants turné keretein belül, a Fall Out Boy társaságában vettétek a nyakatokba az Egyesült Államokat. Akkor te megtervezted a turné promóposztereit, illetőleg magad dizájnoltad a saját dobszerkódat is. Mi a helyzet a tetoválásokkal?
Butcher: - Két tetoválásomat terveztem meg én magam (ezek a bal karomon levő összefüggő mintáim), amely ugye végül rám is került.
Ezekben az esetekben megkerestem a számomra legszimpatikusabb művészt, felvázoltam neki mit szeretnék, majd ezután egy nagy adag beszélgetés előzte meg a tetoválás folyamatát. Mindkét mintát más-más művész követte el rajtam, és mivel minden tetoválót - akivel együtt dolgozhattam - meglehetősen tehetségesnek tartok, nem is kötöttem meg túlságosan a kezeiket.

  - Akkor most fókuszáljunk a tetoválásaidra...
Butcher: - Lássuk csak! Van egy színes, összefüggő tetoválásom a bal karomon. Tulajdonképpen a karom felső részén látható 4 fa, egy olyan biomechanikus mintából nő ki, amely egy víz alatti világot ábrázol, mindennek pedig egy izzó kagyló lett a fundamentuma. A minta a kézfejemtől indul, körbefonja a karomat és a hónaljamnál végződik. Ez lenne, amit én magam terveztem!
Továbbá, van egy mendhi-paisley minta a jobb kezemen és alkaromon. Szintén van egy fehértintás paisley a karomon belül, fent. Bitorlok egy vázlatolt elefántot is a jobboldali karom tetején, belül.
Mindkét lábamon viselek egy hagyományos amerikai stílusban ábrázolt baglyot.
Egy király ponty úszik felfelé a hátamon. Az egyik farpofámon egy gésa, a másikon pedig egy szamuráj látható. Na igen, ezen a ponton már meglehetősen közeli kapcsolatot ápoltam a tetoválómmal, hehe!
A hüvelyk és a középső újaimra (a belső oldalakra) pedig az édesanyám, az édesapám, a húgom és az ikerbátyám születési dátumai vannak rámintázva.
A fülem felső ívére pedig egy aprócska kis villám lett fölvarrva... Kicsit se fájt, haha!
Végül van egy ős amerikai totemmintám a mellkasomon, ami egy arapapagáj és egy holló keverékéből áll össze. 

 - Kik voltak a művészeid?
Butcher: - Jeremy Kirk ott dolgozik, ahonnan én származom. Ő varrta fel a mintákat a bal és a jobb karomra, a hátamra és a mellkasomra is.
LE és Bailey a fülemről és az újaimról gondoskodtak; ők New York-i arcok.
Az Egyesült Királyságbeli Frank Carter pedig a lábaimat dekorálta ki. 

 
- Mit jelképez az a bizonyos totemlény a mellkasodon?
Butcher: - Nagy poén, hogy mindenki ezt kérdezgeti tőlem! Voltaképpen a Seneca törzs (Észak Amerikai indián törzs -a szerk.) leszármazottja vagyok... Nem ismerek olyan totemet, ami azt jelenítette volna meg, amit én szerettem volna elmondani a saját mintámmal. Mindig is rajongtam az északnyugati totemekért és az ottani művészetért. Átutaztam egész Kanadán és Oregonon és ekkor elég sokat láttam ezekből! Akkor úgy döntöttem, hogy megjeleníttetem magamon a saját kultúrám és a színtiszta északnyugati művészet iránti szerelmemet.
Jeremy Kirk-kel átlapoztunk egy halom könyvet, amelyekből kiválogattam a különböző, nekem tetsző elemeket, aztán Jeremy pedig rámmunkálta azt, amit most rajtam láthattok.

- Szaktudásodból és egyéni tapasztalataidból adódóan is eléggé otthonosan mozogsz a művészetek útvesztőiben. Gondoltál arra valaha, hogy esetleg tetoválni kezdj?
Butcher: - Jeremy anno kölcsönadta a biztonsági tetkófelszerelését. Akkor kivarrtam néhány grapefruit-ot, magamat és a csajomat is. De ezek mind, apró kis szösszenetek, amelyek körülbelül egy tízcentes nagyságával bírnak. Rájöttem, hogy hiába szeretnék nagyon jó tetováló művész lenni, mert ahhoz maximális elhivatottság és félelemmentesség szükséges! Ezeknek pedig én sajnos nem vagyok teljes birtokában, haha! 

  - Sikeres zenészként rengeteget utazhatsz. Utazásaid során láttál olyan motívumokat, amelyek esetleg inspiráló hatással voltak rád?
Butcher: - Egyszer, amikor Japánban jártam, lehetőségem nyílt arra, hogy lássam, hogyan tetoválnak egy férfit, a régi, hagyományos japán eljárásmód alapján... Mondom, Azta! A fickóra egy tradicionális tigrist és egy sárkányt tetováltak, a procedúra éppen az utolsó stádiumban járt.
Amikor kiléptem az ajtón, tudtam, hogy én is akarok valami hasonlót, persze az extra fájdalmak nélkülözésével!
De ha éppen az említett Frank Carter-t (brit tetováló és festőművész, a Gallows nevezetű hardcore punk zenekar énekese -a szerk.) nézem, akkor az ő teste is arra késztet, hogy én is tetőtől talpig kitetováltassam magam! Elszánt fickónak tűnik!

  - Ha nem zenészként érvényesülnél, mit gondolsz, miből keresnéd a kenyered?
Butcher: - Ha nem zenélnék, akkor nagyon szeretnék egy igazi művész lenni, de persze ez egy rettentően nehéz kenyérkereset. Szívesen lennék ácsmester vagy foglalkoznék világosítással, de lehet, feltalálóművész lennék!

Márta Alex