Pongor Sándor - "Robbantgatós, egy kis realizmussal megspékelve!"
2011. 10. 15.
Pongor Sanyi az egyik legtehetségesebb magyar tetoválónk! Nem hiszem, hogy sokat kell ezt bizonygatni, hiszen elég, ha csak ráklikkeltek a galériára, és azonnal a szemetekbe szúr Sanyi munkáinak különlegessége, csodálatossága, és egyedisége. Sanyi a Pain Art Tattoo-ban ténykedik, Hajdúszoboszlón. Többek között Sick Boy-tól, és Lucky-tól leste el a szakma alapjait...
Hogy indult a karriered. Azt tudjuk, hogy elvégeztél egy művészeti középsulit, de aztán, hogyan találtad meg a tetoválásokat a kilencvenes években? Mint oly sok embernek, az én haveri körömben is voltak arcok, akik házilag barkácsolt gépekkel próbáltak valami tetoválásfélét összehozni. Aztán, mivel tudták, hogy mit tanulok piszkáltak, hogy mi lenne ha megpróbálnám ezt a dolgot... Ez igazából pár évvel az ezredforduló után történt... Egy-két kezdeti próbálkozás után, 2006-ban kezdtem el tetoválni, a Pain Art-ban, Hajdúszoboszlón, ahol azóta is munkálkodom...
Emlékszel még az első munkádra, amit készítettél? Igen, az unokatestvérem vállára csináltam egy igencsak huszáros kínai betűt, frankó reszketős kontúrokkal, haha!
Kik gyakoroltak rád hatást az elmúlt évek során, magyar, illetőleg külföldi vonatkozásokban? A legnagyobb motivációt kétségkívűl Russ Mills kortárs illusztrátor munkáiból merítettem. Persze, rengeteg olyan művész alkot itthon és külföldön is egyaránt, akik tiszteletet érdemelnek, de az én véleményem az, hogy bárkitől, még egy abszolút kezdőtől is lehet látásmódot vagy bármilyen más dolgot eltanulni...
hirdetés
Te magad milyen műfajokban szeretsz alkotni? Ha jól tudom festesz is. Gondolom, festés közben még inkább szabadjára engedheted a fantáziád... Én személy szerint nem tudom behatárolni a stilusomat, de ha meg kell neveznem azt mondom hogy "robbantgatós, egy kis realizmussal megspékelve", haha!. Festés közben igen, elengedem a kezem, szeretem ha káoszszerűen néz ki egy kép, persze, próbálom azért kordában tartani a fantáziám... Sajnos, nem sok időm, vagy inkább energiám van a festésre, de ezen a közeljövőben mindenképpen változtatni szeretnék...
Mit gondolsz arról, hogy a tetoválás akkora nagy divat lett az utóbbi években, hogy már 16-18 évesek is bokáig varrva lazulnak a metál koncerteken? Örömteli hogy a mai világban ennyire elfogadottá vált a tetoválás, bár kicsit félek attól, hogy ez milyen irányba tart... Nem szeretném, ha a tetoválás valamiféle divathóborttá válna, mint mondjuk a Clooney-nonfi, vagy Rock Johnson tetoválásának másolása, a húszezredik példányban... Én azt próbálom sugallni minden vendégemnek, hogy próbáljon meg egyedi lenni... A metálnak pedig szerves velejárója a tetoválás... Remélem igy is marad!